Sokszor hallunk a globális felmelegedésről de vajon hányan hallottak a globális méh pusztulásról. Laikusok azt mondják, hogy “hát persze-persze, ez is csak egy globális probléma a sok közül amit, ha nem oldunk meg kipusztul az emberiség”.

De akkor most itt a Világvége? Szó sincs róla, eddig.

Ha össze kéne foglalni mi a méhek munkája akkor egyszerűen meg lehet fogalmazni: virágról virágra járnak és beporozzák a virágos növényeket. Mégis hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy ez milyen fontos. Képzeljük el, hogy ha egy pillanat alatt eltűnne az összes méh a Földről. Nem lenne, ki beporozza a növényeket, így a mezőgazdaságnak egy része kiesne, négy év alatt globális éhínség ütné fel a fejét és a végére a populáció meg lenne tizedelve. Mekkora hatásal vannak ezek az apró rovarok az emberiségre.

A globális problémát 2010-ben vették észre a tudósok de nem találtak konkrét válaszokat arra, hogy miért pusztulnak el a méhek. 2010 után évente egyre nagyobb a méhek pusztulási aránya, ami 2017-be elérte az évi 43% pusztulási rátát.

A Colony Collapse Disorder (CCD) vagy elnéptelenedési szindróma nem más, mint a méhcsaládokba a dolgozó méhek hirtelen nagy számba kirepülnek és nem térnek vissza, majd elpusztulnak. Ennek következtébe a kaptárok túlélési mutatója jó esetben alig haladja meg a 40%. Erre a járványra 2006-ba figyeltek fel a tudósok amikor az Amerikai Egyesült Államokban szinte a méhek 80% pusztult el.  A CCD több összetevője van, aminek az összegzése növeli a méheket érintő stresszt és negatívan befolyásolják az immunrendszerüket. A tudósok megpróbálták kideríteni mi okozhatja a folyamatot.

1. GMO vagy a gén módisítás

A gén módosításnak megvan persze az előnyei, nagyobb hozam, nagyobb ellenállóképesség a kártevőkkel szembe viszont nem tudjuk mi a hosszútávú hatása. Egy nagyon jó példa erre a lisztérzékenység vagy másnéven a gluténérzékenység. Mikor elkezdték a gén módosított búzát használni akkor még nem tudták, hogy a nagyobb, szebb búzakalásznak a fehérje szerkezetébe megváltozott valami. Nem lehetett akkor kiszűrni. Ennek a fehérjének a túladagolása ahhoz vezetett, hogy a XXI. század egyik legkritikusabb egészségügyi problémájával nézünk szembe.

Csak arra akartam célozni, hogy a nem tudjuk (szerintem), hogy milyen dolgokat módosítunk. Ez lehet a pollenbe vagy a virágba vagy mindkettőbe.

2. Gyomírtók, rovarírtók és egyéb vegyszerek

Ezek a növényvédő szerek komplex kémiai vegyszerek. Csak mikor a növényírtó szerekről kezdek el beszélgetni mindig eszembe jut egy történet: egy hatalmas vegyipari vállalat gombaírtó vegyszert akart a piacra dobni de végül kiderült, hogy hatásosabb idegméreg mint gombaírtó. A projektet beszüntették és nem került semmilyen formába forgalmazásba.

A növényvédő szerek tartóssága miatt nehezen bomlanak le. Legtöbbször megtalálható a talajba, a felszín alatti vizekbe és még a levegőbe is. Erre egy konkrét példa a neonikotinoidok. Amerikai tudósok végeztek kisérleteket és növényvédő szerek maradványait találták meg a méhviaszba (méhek váladéka).

De volt olyan átfogó kutatás is ahol a pollen összetételét vizsgálták meg. A pollenben átlagosan 25 mezőgazdasági vegyi anyagot találtak, de ami a legmeglepőbb egyetlen egy mintavételben.

3. Élősködők, atkák és gombák

A méheknek mindig is volt és mindig is lesz természetes ellenségei és ezeknek nem másak, mint az atkák, paraziták, gombák és még sorolhatnám. De ami érdekesebb, hogy ezek egyre erősebbek és szívósabbak. Ez annak eredménye, hogy egyre több növényírtó szert használunk. Mivel egyre erősebbek, egyre erősebb vegyi anyagokat használunk. Az egyik legfontosabb, amit már több helyen észrevettek az a Varroa atkák. Őket gyanúsítják a Németországi és a Svájci méhpusztulás fő tényezőjének

4. Globális felmelegedés

Mindent rá lehet húzni a globális felmelegedésre vagy ahogy mostanság mondják, globális éghajlat változásra (de erről majd egy másik cikkbe). Tény, ami tény egyre jobban változnak meg az éghajlatok. Minket a kontinentális éghajlat határoz meg. 4 évszak stb. De évről évre azt veszem észre, hogy a tavasz és az ősz mintha nem is létezne. Vagy csak nagyon rövid idő alatt történik meg az átmenet. Ezért hosszabb a tél és a nyár is.

A mezőgazdaságba megváltozni látszik egyes növények ültetési üteme. A hosszabb telek nem kímélik a méheket sem.

5. Rádió és mobiltelefonos frekvenciák

A rádióhullámok akár nagyba befolyásolhatják a méhek koordinációs képeségét és a viselkedésüket is. Szerintem pedig nem igaz, vagy ennek a hatásnak a mértéke nagyon alacsony. A méhek környezetüket alapvetően nagyon alacsony felbontásba látják és miközben repülnek a Nap, a fény, a tájkép, saját belső atomórájuk és persze a Föld mágneses terének érzékelésével tájékozódnak.

Ha már ennyire alap vizuális rovarok akkor inkább azt tudom gondolni, hogy jobban befolyásolja őket a légköri szennyeződés. Az apró porszemcsék, a tengervíz sószemcséi, sivatagi por, vulkánkitörésekből származó hamu vagy szilikátok.

Megoldás a helyzetre még nincs hiszen ez egyértelmű. Míg nincs konkrét válasz sem a kérdésre, hogy mi okozza a járványt. Vannak közösségi kezdeményezések, amelyek szorgalmazzák az információ cserét vagy a méhek örökbefogadását. Vagy amerikai kutatók két méhcsalád célzott nemesítésén fáradozik, ami több kérdést vet fel, mint választ a problémára. Egyelőre megoldás nincs, az egyetlen járható útnak az tűnik, hogy ha több erőforrást szentelnek a kutatásra. Mindez sürgős feladatt mielőtt a kipusztulnának a méhek nagyrésze és magával rántaná a mezőgazdaságot.

Ezt a filmet mikor láttam én 10 éves voltam. Nem igazán tudtam akkor, hogy mi az a globális felmelegedés vagy hogy mennyi igaz a filmből, de engem teljesen megvett kilóra. Igy 13 évvel később, csak fogom a fejem, hogy hogyan lehettem ennyire buta és naiv.

Erre a filmre nincs jobb szó, mint a népbutitás. Olyan mély és komoly a tudományos háttere a filmnek, hogy arra szavakat nem találok. El tudom képzelni hogyan jött az ötlet a filmre. Felhívták a Fox vezérigazgatóját, nagy fejesek (de nem a kormánytól) és azt mondták: kell gyártani egy propaganda filmet, ami a tudományos köntösbe bújtatja a globális felmelegedést. Egy kis pánikkeltés, nép riogatás és ebből pénzt tudunk csinálni. A Fox belement, kerestek egy nagyon jó rendezőt és belepumpáltak egy kis tőkét. És woálááá kész lett a Holnapután.

A történet nagyon egyszerű, Jack Hall paleoklimatológus rájön arra, hogy az Antarktiszon leszakadó országméretű jégtömb beindított egy olyan globális klímaváltozást ami jégkorszakhoz fog vezetni. A kormánnyal való szembenállás meg van fűszerezve a családi drámával mivel fiát is meg kell mentenie, aki éppen New York-ban rekedt.

Az egész folyamat a Golf-áramlattal kezdődik, ami meleg vizet szállít az Atlanti-óceán északi részére és hideget vissza. A leszakadt jégtömb lelassítja, majd megakassza az áramlás. A meleg elakad a trópusokon és a sarkvidék és az egész északi félteken egyre hidegebb lesz és kialakul a szupervihar. Áradások lesznek majd megfagy minden. Ez a folyamat egy nap alatt történik meg. A sztratoszféra helyet cserél a troposzférával és jégkorszak következik. Szuperhurikánok szétszedik a Hollywood feliratot és Japánba focilabda méretű jégeső esik.

Na és kezdjünk neki az egésznek. Ez az egész fizikailag lehetetlen.

Golf-áramlat csak akkor állna meg, ha mindent kikapcsolnánk egy kapcsolóval. Se szél, se Föld forgása vagy simán egyszerre mind a kettőt. A sztratoszféra csak akkor lehetne a troposzférába, ha azt, amit termodinamikának nevezünk, mint fizikai törvények nem léteznének. A jégeső hullásnál pedig felnevettem, pedig úgy ostromolja a népet, hogy elszégyelltem magam egy kicsit. A jég nem érheti el a focilabda méretet, mert a gravitáció és a surlódás korlátozza. A vízszint növekedése a Grönlandi jégtakaró elolvadásának az eredménye. Az egyik tudós azt mondta, hogy az óceán 25 láb (7.6 méter) másodpercenkénti növekedést mutat. Kérdezem én azt meg hogyan?

A kreatívokat ráeresztették egy adag tudat módosítóra.

Nem akarok mélyen belemászni a bakikba mert van bőven és fájdalmasok, de hadd említsek meg még egyet: a NASA tudósa Janet Tokada figyelemmel kíséri a vihar műholdas adatait. Megjegyzi, hogy a hőmérséklet csökken a viharban, amelynek mértéke 10 fok másodpercenként. Kérdem én milyen mértékegységbe méri? : ))  de függetlenül, hogy mibe méri egyszerűen lehetetlen. Míg kimondta ezt a mondatot körülbelül 30 fokkal csökkent a hőmérséklet. Ami biztos, hogy ilyen vihar nem történhet meg a valós világba.

A film producere és a Fox is úgy nyilatkozott, hogy a film premierje előtt, hogy fel akarják hívni a figyelmet a változásra és tudatosítani akarja a globális felmelegedés hatásait. Szerintem nem sikerült. Drága Fox, nem lett volna olyan nagy dolog átadni a forgatókönyvet egy klimatológusnak vagy egy tudományos tanácsadó csoportnak.

A film komoly tudományos hibákat vétett és sajnos nem akart több lenni, mint egy nagyon látványos film. Sajnálatos mivel, sok mindet elhiszünk abból, amit látunk nap mint nap. De pont ezért kell kritikusan tekinteni mindenre és jól utána nézni, hogy megtudjuk mennyi a valóság alapja.

Sajnos ez a film a Richter-skálán csak egy 4-es magnitúdójú és a rengés ereje pedig gyenge.

Igen és most mindenki egyszerre kapott vérszemet a cikk címét elolvasva. Na de, hogy lehet egy környzetmérnöknek ilyent írni, hogy szemét??? A hulladék nem más, mint az emberi tevékenységnek a velejárója. A természetben nem létezik olyan, hogy szemét vagy hulladék. Amit a természet kitermel magából azt mind újra felhasználja, hogy a saját életét könnyebbítse meg.

Gondoljunk csak bele egy nagyon egyszerű példába: a fák ősszel lehullatják a leveleiket, amiből komposztot készítenek maguknak, hogy a következő évben is legyen elég tápanyaguk. Ezeket a folyamatokat, bogarak végzik el – giliszták. Ezeket a gilisztákat, a madarak megeszik. Az ürülékük még egy kicsit megtrágyázzák, a talajt. A madarakat megeszik a rókák és a rókákat pedig valami nagyobb ragadozó áldozatáúl esnek vagy meghalnak és elkezdenek rohadni és ezzel is tápanyagot biztosítanak a talajnak. Semmi sem vész kárba csak átalakul. Pont ezért olyan fantasztikus és kifinomult a természet.

(Igen tudom, nem ez a legjobb módja az illustrációnak :P)

Az ipari forradalomnak köszönhetően, egyre nagyobb teret hódított a kényelem az életünkbe. A szintetikus anyagok kifejlesztése volt az akkori idők legnagyobb találmánya viszont a XXI. század legnagyobb környezeti problémája.

Megveszünk egy PET palackos üdítő italt és utána, pedig mint jó polgárok remélhetően, beletesszünk egy szemet kukába. Ezzel megnyugtattuk a lelkiismeretünket, hogy mi mindent megtettünk, a környezetünkért. De azt senki sem veszi figyelembe, hogy mi történik miután elszállítják a hulladék lerakóba.  

Több ezer tonna hulladékot termelünk évente, ami évenkénti 10% növekedést mutat.  A Csendes óceánon akkora hulladéksziget van, amit el sem tudunk képzelni. A hulladék komplex összetételének köszönhetően csak kis százaléka kerül újra hasznosításra. A hulladék lerakóba, összepréselik majd lefedik földel. Az ebből keletkező metán gáz és a különböző toxikus anyagok pedig a talajt szennyezik. Ez idővel kimosódik a talajból és az ivóvizeinkbe kerül vagy a felszín alatti édesvíz készleteinket mérgezik meg. De ez a jobbik eset, ha lehet ezt mondani. A másik bevett szokás nem más mint, a hulladék elégetése. Ebből igaz, hogy energiát termelünk, viszont a befektetett energia, pénz és nyersanyag, amit az előállításba fektetünk eltörpül amellett, hogy mennyit kapunk vissza.

Észre kell vegyük, hogy globális hulladék krízisben vagyunk, ami a világon minden hol jelen van. A legnagyobb kérdés, amit minden ember fel kell tegyen magába, hogy miért éri meg hatalmas erőforrást belefektetni abba, hogy egyszerhasználatos termékeket készítsünk? Sajnos az emberi mentalitás nem olyan, mint a természeté, ahol nem létezik hulladék de TEHETÜNK ellen.

Itt az idő, hogy változtassunk szokásainkon és hogy a hulladékra ne egyszerhasználatos valamiként tekintsünk, hanem értékként. Ha egy egyszerű értékrendváltozást csinálunk életünkbe akkor meg fog változtatni minden, amit a hulladékról gondoltunk. Jelen pillanatba, a hulladék negatív jelentéssel bír. Büdös, koszos, felesleges, olyan mitől meg szeretnénk szabadulni. A hulladék nem lineáris, hanem egy ciklikus folyamat egyik pontja.

Az újrafelhasználás vagy más néven a használt termékek vásárlása, talán a legjobb megoldás arra, hogy észre vegyük a hulladékba rejlő kincset. Kinőtem már egy kabátot viszont jó állapotba van, nem fogom eldobni a kukába hanem értékesítem. Én már évek óta csak pár ruhadarabot veszek újonnan a többit mind second handekből. Igaz, hogy kell egy kicsit utána járni de ahogy az újonnan vásárolt ruháknál is. De megspórolhatunk pénzt és persze nem kerül a hulladék közé az a ruhadarab, ami másnak már nem kellett. De persze nem lehet mindent ezzel a módszerrel megoldani. Ott van például a csomagoló anyagok.

A továbbhasznosítás pont az ilyen hulladékokat használja fel. Nem egy új dolog mivel a természet is ezt csinálja, csak nekünk egy kicsit bonyolultabb. Van egy német cég, ami a PET palackból szálakat készít, ezeket tömöríti és a 3D nyomtatóhoz biztosít így alapanyagot. Vagy ugyancsak a PET palackot beolvasztják és csinálnak belőle szemeteskukákat vagy szőnyegeket. Sajnos vannak olyan hulladékok, amiket nem lehet egyből továbbhasznosítani hanem először elemeire kell szedni és majd csak utána lehet belőle újabb háztartási eszközöket készíteni.

De ami a legnehezebb viszont a legjövedelmezőbb az nem más, mint a hulladékcsökkentése. Ez azt feltételezi, hogy nem vásárolnunk meg annyi mindet vagy hosszú élettartamú termékeket vásárlunk. De akkor szembe kell nézzünk a gazdasági fejlődés csökkenésének a hatásaival, mivel a gazdaságot a fogyasztás határozza meg. Ha kevesebbet fogyasztunk akkor megtorpan a gazdaság és lelassul a gazdasági és technológiai fejlődés. Ezzel együtt tudunk élni, hogy a Földet jobb helyé tegyük? Gondolom mindenki megválaszolta a kérdést, önmagába.

Viszont én nagyon bízok az emberekben és ha nem is a csökkentés mellett tesszük le a voksunkat akkor legalább lendítsük fel a továbbhasznosítás üzletét.

Az atmoszféra az egyik legfontosabb eleme a Földnek. A légköri szennyeződések elsődleges forrása természetes és csak másodlagos az emberi tevékenységnek köszönhető. Gondoljunk csak a vulkánok kitörésére és a levegőbe jutó hamunak a mennyiségére. De nem elhanyagolható az emberi tevékenység sem. Az ipari forradalomnak köszönhetően drasztikusan megnőt a légkörbe a különböző gázoknak és szilád anyagoknak a mennyisége.

A szmog a városokban jelentkezik, ami a levegőbe jutó szennyező anyagok (füst) és a meteorológiai tevékenységnek az eredménye. A kipufogógázokból származó nitrogénnek és szénhidrogénnek az egyvelege alkotja a szmogot. Nyári hónapokba figyelhető meg egy sárgás szürke leplet alkotva a városok felett, aminek irritáló illata van. Fontos megjegyezni bár szerintem ezzel mindenki tisztába van, hogy a szmog, mint kémiai reakció a légkörbe, nagyba befolyásolja az emberi egészséget, a növények és az állatok működését de még egyes anyagoknak a minőségét is.

A szmog a légkörben lejátszódó többlépcsős fotokémiai reakciónak az eredménye:

1. Nagyon fontos jellemzője az atmoszférának, hogy egy oxigén dús közeg. Bármilyen szennyező anyag, ami bekerül a légkörbe az teljesen oxidálódik és ami marad az a föld felszínére hullik.

2. A jelenség kialakulásáért a gépjárművekből származó nitrogén-oxid, szénhidrogéneknek és illékony szerves vegyületek (VOC) a keveredésének az eredménye. Ezek a z illékony szerves vegyületek a benzinbe, festékben és kozmetikai szerekben található meg.

3. Most térünk rá kicsit a meteorológia aspektusára a szmog keletkezésekor. A hőmérséklet minimum 15℃ kell legyen, de az ideális eset 20℃. Mivel fotokémiai reakcióról beszélünk így a napnak a fénye nagyban befolyásolja a reakciókat.

4. Nyáron a fülledt kánikulában, sosem érzünk légmozgást, így a szmog a város felől nem távozik. Ha lenne szélmozgás akkor is keletkezni viszont, sokkal kisebb mennyiségbe.

A szmog keletkezése egy folyamatos ciklikus folyamat. Ennek a ciklikusságnak a megértéshez, részleteibe fogom bemutatni a folyamatot:

1. NO + O₂ ----› NO₂ + fény ----› O + NO

Az első reakció a nitrogén-monoxidal kezdődik, ami a légkörbe oxigénnel, nitrogén-dioxidot alkot. Ennek a gáznak barnás, sárgás, szürke színe van. A nitrogén-dioxid fény és hő hatására szétbomlik nitogén-monoxidá és atomos oxigéné.

2. O + O₂ ----› O₃

A második reakció nem mást, mint az egyatomos oxigén és az oxigén molekula ózonná alakul.

3. O₃ + NO ----› O₂ + NO₂

A harmadik folyamat egyfajta tisztitás, ami mindenhol meg szokott történni este fele. Az ózon oxigéné alakul és este fele csökken az ózon mennyiség. Az ózon az késő délutáni és az esti órákban, lehullik a felszínre, mivel nem tud reakcióba lépni semmivel, azért mert nincs napfény.

4. SZH + O -----› SZHO + O₂ -----› SZHO₃

A negyedik része a reakciónak a szénhidrogénekről (SZH de a szakirodalomba RC fogjátok megtalálni) szól. A szénhidrogén az atomos oxigénnel aldehideket alkotnak majd ezek oxidálódnak és peroxid gyököket hoznak létre.

5. O₂ +SZHO₃ ----› O₃ +SZHO₂

Az ötödik reakció bemutatja, hogy miért fontosok ezek a peroxid gyökök. A további oxidáció révén ózont alkotnak.

6. NO +SZHO₃ ----› NO₂ + SZHO₂

Az utolsó részben rámutat arra, hogy a peroxid gyökök nemcsak az oxigénnel lép reakcióra hanem a nátrium-monoxiddal és ebből újabb nátrium-monoxidok keletkeznek és az egész folyamat kezdődik újra. Annyira gyors a reakció, hogy pár másodper alatt megy végbe.

A szmog esteében a legfontosabb végtermék az ózon. A felszínközeli ózon egészségügyi kockázattal jár. Hatása van az emberekre, növényekre, állatokra és különböző anyagokra is. Az ózon elsősorban a gyerekekre, idősekre és az aszmásokra van hatással. A kis gyerekre különösen hatással van mivel az ózondús levegő nem segíti elő a tüdő fejlődését.

Az ózon hatása az emberi szervezetre:

• Légúti izmok összehúzódásához vezethet, ami légszomjat és zihálást eredményez
• Köhögés és kiszáradás
• Légúti károsodás
• Aszmat okozhat és elősegít az aszmás rohamokat
• Légúti fertőzések

De nem csak az emberekre hanem a növényekre is negatív hatással van. Roncsolja a levelek sejt falát, gátolja a fotoszintézist (kis mennyiségű ózonra a növény automatikus reakciója egyfajta tisztitás ami energiát von el). A mésszel borított épületek megsárgulnak pont, mint a szövet darabok is ha hosszabb időre vannak kitéve a szmognak.

A szmog keletkezésének az elkerülése nagyon nehéz, mivel elsősorban a gépkocsi motorban történő égési folyamatnak köszönhető. Jelen pillanatban nem tart ott a műszaki tudásunk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok ne bocsátsanak ki nitrátokat. Katalizátorok segítségével, amit az üzemanyagba fecskendezve, csökkenteni lehet a kibocsátást. Az alternatív lehetőségek köze lehet sorolni az elektromos autókat, amik egyre nagyobb teret hódítanak magunk a külföldi és a hazai utakon. A tudatos gondolkozás nevében pedig használjunk inkább tömegközlekedést vagy biciklit.

Mielőtt kilépnénk a házunkból vessünk mindig egy pillantást a szmogtérképre: https://www.idokep.hu/szmog